Vasárnap délután, amikor a polcról leemeltem egy régi, kissé megsárgult kötetet, az jutott eszembe, mennyire hiányzik az a hangulat, ami a nagymamám házát betöltötte. Ott mindig fenyő és gyógynövény illata lengte be a szobát, ahol a könyvek álltak. Most a saját olvasósarkamban ültem, kezemben az erdélyi tájakról szóló kötettel, de hiányzott valami. A szöveg ott volt, a hangulat nem.
Akkor gondoltam arra, hogy talán az illat hozhatná vissza azt, amit a betűk önmagukban nem tudtak.
Másnap nekiálltam utánajárni, hogyan tölthetném meg az olvasósarkomat azzal a fenyves, hűvös illattal, ami a régi nyarakhoz köt. Hamar kiderült, hogy a kulcs a jó minőségű, természetes alapanyag, és itt kezdődött a kutatás. A drogériás illatosítók erős, mesterséges szagot árasztottak, ami pont az ellenkezője volt annak, amire vágytam. Egy ismerősöm, aki maga készít otthon krémeket, ajánlotta, hogy nézzem meg a pipereporta.hu kínálatát.
Beleástam magam, és megtaláltam, amit kerestem: 100% tisztaságú illóolajok sorakoztak, gázkromatográffal vizsgált minőségben. Ez megnyugtatott, mert nem akartam felhígított, gyenge terméket. Kis kiszerelésekben is lehetett rendelni, tíz milliliteres üvegcsékben, így nem kellett egyből nagy mennyiséget vennem. Először egy fenyő és egy levendula illatú olajat választottam, mert ezek álltak legközelebb a gyerekkori emlékeimhez.
A csomag pár nap múlva megérkezett, és aznap este már ki is próbáltam. Egy egyszerű aromadiffúzorba cseppentettem néhány cseppet a fenyőből, és pár perc múlva az egész sarok megtelt azzal a hűvös, gyantás illattal. Leültem a fotelbe, kezembe vettem a könyvet, és egészen más élmény lett a lapozgatás. Mintha újra ott ültem volna a nagymamám tornácán, miközben a hegyek felől fújt a szél.
Az első próba után napokig csak ezt csináltam. Esténként más-más arányban kevertem a két olajat, hogy megtaláljam a tökéletes hangulatot. Megfigyeltem, hogy a tiszta, természetes illat egészen másképp viselkedik, mint a bolti spré. Nem csap arcon, nem nyomasztó, hanem lassan, finoman tölti meg a teret, és sokáig megmarad. Még a könyvek közé bújva is éreztem, ahogy a lapok fölött ott lebeg az erdő hangulata.
A levendulát később az esti olvasáshoz kezdtem használni, mert megnyugtatott, és könnyebben elálmosodtam tőle. Rájöttem, hogy az illatok egészen finoman irányítják a hangulatomat. Reggel, amikor frissen akartam olvasni, a fenyő adta a lendületet, este pedig a levendula segített leengedni a napot.
Az tetszett a legjobban, hogy az illóolajok mennyire sokoldalúak. Nemcsak a levegőt illatosítottam velük, hanem néhány cseppet a könyvespolc fapolcaira is csepegtettem egy kis vászonzacskóba téve, így a polc maga is árasztotta a kellemes illatot. Később egy szárított levendulacsokrot is tettem a kötetek mellé, és arra is rácsepegtettem egy keveset, hogy frissen tartsam az illatát. A vendégeim közül többen megkérdezték, mitől ilyen otthonos a sarok, és mindig boldogan meséltem el a történetet. Egy barátnőm annyira megszerette, hogy másnap már ő is rendelt magának egy üvegcsével.
Az erdélyi kötetek azóta is ott állnak a polcon, de már nemcsak a szemnek szólnak. Amikor leülök közéjük, az illat is mesél. A fenyő a hegyekről, a levendula a nyári mezőkről. Ez a kis kiegészítés egészen új réteget adott az olvasásnak, és nem győzöm ajánlani mindenkinek, aki szereti a könyveit, hogy próbálja ki.
Ha neked is van egy kedves olvasósarkod, ahova szívesen visszahúzódsz, gondolj arra, hogy az illat éppúgy a hangulat része, mint a fény vagy a kényelmes fotel. Egy jó minőségű, tiszta olaj képes egész tájakat visszahozni az emlékezetedbe. Nekem a pipereporta.hu segített megtalálni ezt az utat, és azóta minden vasárnap délután kicsit közelebb kerülök azokhoz a régi, erdélyi nyarakhoz, amelyeket a könyvek lapjain keresek.