Epson tintapatron a bajba került könyvrajongónak

Olvasni jó, azt hiszem ezt inden ellenvetés nélkül ki lehet jelenteni. Még akkor is, ha egyesek életének ez nem képezi a szerves részét, csapán szükséges rosszként élik meg, avagy olyasmiként, ami nélkül nem lenne értelmezhető a tévéműsor, de maga a tudás akkor is szükséges hozzá. A magam részéről azok táborát erősítem, akik szerint egy embernek nem lehet elég könyve, és egy emberélet kevés ahhoz, hogy az összes jót el lehessen olvasni. Valószínűleg apámtól hoztam ezt a látásmódot, neki is több ezres magángyűjteménye van. Viszont előfordul, hogy olyasmi kerül sorra, ami kiadott formában már elérhetetlen, ilyenkor kénytelen az ember rögtönözni. Nos, az Epson tintapatron ebben játszott kulcsszerepet, és az, ahonnan be tudtam szerezni.

Akár kacifántosnak is nevezhetnénk a történetet, ahogyan a mostanra már kizárólagos forrásommá vált nyomtató tartozék szaküzlet a látóterembe került. Minden azzal kezdődött, hogy nagyon meg akartam szerezni egy könyvet, azonban minduntalan falakba ütköztem. Kiderült, hogy idehaza mindössze egyetlen kiadást élt meg még a ’70-es évek végén, azóta pedig antikváriumokban is igen ritka és értékes madár. Egyiket a másik után jártam sorra, de a legjobb, amit szerezni tudtam mindössze néhány hely volt várólistákon, abban az esetben, ha netán valaki bevinne egy példányt. Ilyen az én szerencsém. Pedig nagyon érdekelt volna, viszont a körülményekből adódóan kénytelen voltam továbbra is parkolópályán tartani a dolgot.

A könyvtárban sem volt szerencsém, a könyvtáros hölgy annyit tudott mondani, hogy volt belőle példányuk, de 20 éve kint van valakinél, akit nem lehet utolérni, szóval valószínűleg arra a kötetre keresztet lehet vetni. Azt a tanácsot kaptam viszont, hogy adatbázisokban, online archívumokban keresgéljek, mert előfordulhat, hogy valaki digitalizálta és feltöltötte valahová. Ennek örültem is meg nem is, mert így legalább talán hozzáférhető, viszont én öt percen belül rosszul leszek, ha bármiféle képernyőn kell olvasnom összefüggő szöveget. Én már csak ilyen defektes vagyok.

Ettől függetlenül hallgattam a jó tanácsra, és utánanéztem. Úgy voltam vele, hogy egy próbát megér, legfeljebb kinyomtatom és úgy olvasom. Az persze nem vettem számításba, hogy a nyomtatóm Epson tintapatron nélkül bajosan fog bármit is papírra vetni nekem, de erről később. Szóval kutatásba fogtam, és viszonylag rövid időn belül meg is találtam az áhított könyvet. Igaz, hogy regisztrálnom kellett és egy jelképes tagdíjat befizetnem, de úgy voltam vele, hogy ennyi várakozás és utánajárás után ez már igazán semmiség. Le is töltöttem, amilyen hamar csak tudtam, és feltett szándékom volt, hogy azonnal kinyomom, amint a gépemen van. Igen ám, de ekkor jött a kellemetlen meglepetés: az, hogy papírt vettem, szinte a semmivel volt egyenlő, mert az Epson tintapatron a nyomtatómban szinte porzott az ürességtől.

Epson tintapatron

Itt már kezdett elborulni az agyam, pedig türelmes ember vagyok. Várhattam másnap délutánig, hogy munka után elmehessek tintapatront venni, de még így sem jártam szerencsével. Több boltot is bejártam, de mindenhol felsültem, sehol sem volt olyan Epson tintapatron amilyen nekem kellett volna. Itt már kezdtem kicsit kétségbe esni. Az egyik eladó azonban mellékese, félig suttogva adott egy tippet, hogy ha sürgősen szükségem van rá, akkor a fentebb említett oldalon meg tudom rendelni, ingyenes kiszállítással, igen rövid időn belül. Nagyon hálás voltam, alig bírtam megköszönni. Gyakorlatilag futottam haza, hogy azonnal elintézhessem.

Nagyszerű tippet adott a fiatalember! Annyira könnyen és gyorsan használható az oldal, hogy még én, a technológiai antitalentum is percek alatt leadta a rendelését. Ettől kezdve már csak a türelmem próbatétele volt hátra, hogy ne bolonduljak meg, amíg várakozom. Rá se bírtam nézni másik könyvre addig. Hála az égnek nem kellett már sokáig tépnem magam, pár napon belül meg is érkezett a futár, és nála az Epson tintapatron. Szinte repültem a nyomtató felé, hogy cserélni tudjak, és addig nem nyugodtam, amíg ki nem volt nyomva a könyvem az utolsó oldalig. Jó tanulság volt ez a számomra: ha valami fontos, akkor előbb tájékozódj a lehetőségekről, és csak utána lovald bele magad.